reggeli_lendület

Megszavaztátok ezt a mai témát szóval,vesézzük ki..😉

Az ember sokáig azt hiszi, hogy a szexuális élete ott kezdődik, amikor elveszíti a szüzességét. Mintha attól a pillanattól „felnőtté” válna ezen a téren. Pedig valljuk be őszintén: attól, hogy valaki szexelni kezd, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban ismeri a szexet. Vagy önmagát.

Tinédzserként, fiatal felnőttként sokszor még azt sem tudjuk igazán, hogy mire vágyunk. Mi esik jól. Mi az, amit szeretünk, és mi az, amit csak azért csinálunk, mert azt hisszük, hogy így kell. Nem ismerjük még eléggé a saját testünket, a reakcióinkat, a határainkat, a vágyainkat. És ez teljesen természetes. Hiszen annyi mindent nem tapasztaltunk még meg.

A valódi szexuális élet szerintem nem ott kezdődik, amikor először lefekszel valakivel. Hanem ott, amikor elkezded megismerni önmagad. Amikor már nem csak „részt veszel” a szexben, hanem érzed is. Tudod, mire vágysz. Tudod, mi jó neked. Tudod, mire van szükséged testileg és lelkileg is.

És talán ehhez kell egy olyan partner is, aki mellett biztonságban érzed magad. Aki mellett mersz kérdezni, kipróbálni dolgokat, felfedezni önmagadat. Mert amíg az ember nem tapasztal, addig nem is tudhatja igazán, hogy mit szeret. A szexualitás nem egy kész tudás, amit egyik napról a másikra megkapunk. Inkább egy hosszú önismereti út.

Sokan azt hiszik  férfiak és nők egyaránt , hogy attól lesz valaki jó az ágyban, ha sok emberrel feküdt le. Ezt viszont én nagyon megcáfolnám. Mert a mennyiség egyáltalán nem egyenlő a minőséggel.

Hiába fekszel le rengeteg emberrel, minden új embernél újra kell kezdened az ismerkedést. Új test, új lélek, új vágyak, új bizonytalanságok. És sokszor mire igazán elkezdenéd kiismerni a másik testét, működését vagy vágyait, már jön is a következő partner.

Ettől még nem biztos, hogy valaki igazán jó szerető lesz. A szexualitás mélysége szerintem nem az „élmények számában” rejlik, hanem abban, amikor két ember között kialakul egy olyan bizalom és kapcsolódás, ahol mernek együtt fejlődni, próbálkozni, kommunikálni és felfedezni egymást.

És szerintem itt jön be egy másik nagyon érdekes dolog is, amiről kevesen beszélnek őszintén.

Azok a férfiak, akik túlzottan fitogtatják, hogy mennyire jók az ágyban, mekkora „lepedőakrobaták”, és mennyire ellenállhatatlanok szexuálisan… nos, ez nem minden esetben van valóban így.

Sőt, sokszor pont az ellenkezője igaz.

Mert aki igazán magabiztos önmagában és a szexualitásában, annak általában nincs szüksége arra, hogy ezt folyamatosan bizonygassa. Nem kell hangosan elmondania, mennyire jó férfi, mennyire tapasztalt vagy mennyire tud bánni egy nővel. Az ilyen ember energiáján egyszerűen érződik az önbizalom nem a szavaiban.

Nagyon sok esetben az állandó túlkompenzálás inkább bizonytalanságot takar. Lehet, hogy valaki a külsejével, a teljesítményével vagy éppen a méreteivel kapcsolatban próbál megfelelni valamilyen társadalmi elvárásnak.

És igen, beszélhetünk akár a kis farkú férfiakról is, meg a nagyokról is.

Mert az igazság az, hogy teljesen felesleges kizárólag méretek alapján megítélni egy férfit.

Hiába szidják sokan a kisebb méretet, amikor közben ott vannak azok a férfiak is, akiknek lehet, hogy a világ legnagyobb farka van mégsem tudnak valódi élményt nyújtani egy nőnek. Mert nem tudják használni. Nem figyelnek. Nem éreznek rá a másik testére. Nem kapcsolódnak.

És pontosan ezért mondom azt, hogy az igazán jó szex nem ott kezdődik, hogy kinek mekkora van, hány emberrel feküdt le, vagy mennyire próbálja előadni magát.

Hanem ott kezdődik, amikor valaki ismeri önmagát.

Amikor van önismerete. Amikor tisztában van a saját testével, a saját energiájával, a saját vágyaival. És amikor képes figyelni a másik emberre is.

Mert lehet neked a világ legnagyobb farka ha közben nincs benned érzékiség, figyelem, játékosság, kapcsolódás és valódi jelenlét, akkor attól még nem fogsz olyan élményt adni egy nőnek, amire évekkel később is emlékezni fog.

A legmélyebb szexuális élmények szerintem nem a méreteken múlnak. Hanem azon az energián, amit két ember egymásból elő tud hozni. Azon, amikor valaki nem csak megérint fizikailag, hanem mentálisan és érzelmileg is képes hatni rád.

És ezt nem lehet megjátszani. Ezt nem lehet bemagolt mondatokkal, ego-val vagy túlzott magabiztossággal helyettesíteni.

Mert a valódi vonzalom és a valódi szexuális kapcsolódás mindig sokkal mélyebb annál, mint amit kívülről mutatni próbálunk.

Mert a szex igazából ott kezd mélyülni, amikor ugyanazzal az emberrel egyre jobban megismeritek egymás testét. Amikor már nem csak mozdulatokat csináltok, hanem érzitek is egymást. Amikor rájössz, hogy mire vágyik a másik. És közben arra is, hogy te mire vágysz igazán.

Szerintem minden ember életében van egy pont, amikor rádöbben: „eddig is szexeltem… de most először érzem igazán.” Amikor már nem csak maga az aktus számít, hanem az a fajta kapcsolódás, amitől a vágy nem kényszer lesz, hanem ösztönös érzés. Amikor arra az emberre nem csak este az ágyban vágysz, hanem bármikor. Mert mellette ismerted meg igazán önmagad nőként vagy férfiként.

És igen, ide tartoznak azok a pillanatok is, amikor a vágy egyszerűen elsöprő.

Amikor átmész hozzá, és még a cipődet sincs időd levenni, mert abban a pillanatban már magához húz. Már az ölében vagy, megcsókol, és szinte felkapva visz végig a lakáson. A konyhapulthoz. A hálószobába. Vagy teljesen mindegy hova, mert ott és akkor nem a hely számít, hanem az a nyers, ösztönös kívánás, ami köztetek van.

Amikor megszűnik körülöttetek a világ, és csak azt érzitek, hogy mennyire akarjátok egymást.

És szerintem pontosan ezek azok a helyzetek, amiket nem lehet megjátszani. Ezek nem koreografált mozdulatok. Nem betanult technikák. Hanem valódi kémia két ember között.

Viszont ahhoz, hogy egy ilyen intenzív pillanat valóban jó élmény maradjon mindkét félnek, már kell önismeret. Tudnod kell, mire reagálsz jól, mitől érzed magad biztonságban, mire vágysz, és hogyan tudsz kapcsolódni a másikhoz.

Mert az igazán jó szexhez még egy spontán, elsöprő kaland esetében is szükség van arra, hogy tisztában legyél önmagaddal.

És amikor már ismered magad, akkor sokkal könnyebben tudsz kapcsolódni a másikhoz is. Nem kell hosszú évek óta ismernetek egymást ahhoz, hogy érezzétek a másikat. Mert amikor van tapasztalatod, amikor már megismerted a saját testedet, a női vagy férfi működést, a vágyak természetét, akkor ösztönösen jobban ráérzel arra is, hogy a másiknak mire lehet szüksége.

A jó szex szerintem nem csak technika. Nem attól működik, hogy valaki „sokat csinálta”. Hanem attól, hogy jelen tudsz lenni benne. Figyelsz. Érzel. Reagálsz. És közben mersz önmagad lenni.

Mert a legjobb kapcsolódások sokszor nem attól emlékezetesek, hogy mennyire voltak vadak vagy tökéletesek, hanem attól, hogy valódi vágy és valódi önazonosság volt bennük.

A szexről mindenki beszél… vagy éppen senki.

Van, aki felszabadultan éli meg, van, aki vágyik valamire, amit nem mer kimondani, és rengetegen vannak olyanok is, akik egy kapcsolatban egyszer csak azt érzik: valami hiányzik.

Nem feltétlenül a szerelem.

Nem feltétlenül a szeretet.

Hanem az a bizonyos szenvedély, figyelem, kíváncsiság és testi-lelki kapcsolódás, amitől két ember igazán közel kerül egymáshoz.

Sokan élnek úgy kapcsolatban, hogy közben belül tele vannak kérdésekkel:

• Miért változott meg köztünk minden?
• Miért nem kíván már úgy?
• Miért érzem magam magányosnak mellette?
• Túl nagyok az elvárásaim?
• Vagy egyszerűen csak nem beszélünk őszintén a vágyainkról?

Pedig a vágy egy annyira erős érzés, amit az ember egyszerűen nem tud elnyomni. Az a fajta érzés, amitől még hónapokkal vagy évekkel később is beleborzongsz, ha eszedbe jut egy pillanat. Egy érintés. Egy csók. Egy tekintet.

Amikor egy teljesen váratlan helyzetből életed egyik legjobb szexuális élménye lesz. Amikor nem tudod megmagyarázni, mi történik köztetek… csak érzed.

És tudod, hogy ami köztetek van, az nem csak érzelmi alapú. Hanem van benne valami nyers, ösztönös vágy és szexualitás is, ami megmagyarázhatatlanul erős.

Ez sokszor nem is szavakban látszik. Hanem a nézéseteken.

Amikor csak összenéztek, és a tekintetetekkel szinte levetkőztetitek egymást bárhol is vagytok. Amikor újra és újra megkívánjátok egymást spontán, minden erőlködés nélkül. Egy autóban ülve. Egy moziban. Egy vacsora közben. Vagy csak egy hétköznapi pillanatban, amikor hirtelen megérzed: „igen… még mindig ugyanúgy akarom őt.”

Talán pontosan ez hiányzik sok kapcsolatból idővel. Nem maga a szex. Hanem a tűz. A játék. Az a fajta energia, amit nem lehet megjátszani.

És pontosan ezért lett ennyire megosztó, mégis elképesztően népszerű a Vágyak/Valóság című sorozat.

A történet nagyon nyersen és őszintén mutatja meg, milyen az, amikor valaki próbál megfelelni a „tökéletes életnek”, miközben belül tele van elfojtott vágyakkal és kérdésekkel.

Szerintem ezt a sorozatot tényleg érdemes megnézni pároknak is, mert nem csak a szexualitásról szól, hanem arról is:

• hogyan változunk meg egy kapcsolatban,
• mennyire fontos a kommunikáció,
• milyen veszélyes lehet az elhallgatás,
• és hogy a vágy nem bűn hanem emberi érzés.

Sokan kritizálták, mások imádták. De egy dolgot biztosan elért: beszélgetést indított el.

Mert az igazság az, hogy rengeteg kapcsolatban jelen van a kielégítetlenség  csak kevesen mondják ki hangosan. Nem mindig a szex hiányzik, hanem az érzés, hogy kívánnak, értékelnek, meghallanak.

Talán az egyik legfontosabb dolog egy kapcsolatban az lenne, hogy ne csak egymás mellett éljünk, hanem egymás felé is.

És lehet, hogy néha egy sorozat, egy beszélgetés vagy egy őszinte vallomás kell ahhoz, hogy két ember újra megtalálja egymást.

Ezért szeretném nektek ajánlani ezt a  sorozatot a Netflixen. Őszintén mondom, nagyon ritkán találkozom olyan sorozattal, ami ennyire mélyen beszél a vágyakról, a kapcsolatokról és a szexualitásról. Sokan rögtön a 365 nap vagy a szürke ötven árnyalata világához hasonlítanak minden erotikus tartalmat, de szerintem ez a sorozat teljesen más szinten mozog.

Mert itt nem csak a szexről van szó. Nem csak a testi együttlétekről. Hanem arról, hogy milyen az, amikor valaki mellett elkezded megérteni saját magadat. Hogy milyen az, amikor egy kapcsolat kívülről akár jónak tűnik, mégis hiányzik belőle valami nagyon mély kapcsolódás. És hogy milyen érzés az, amikor egyszer csak találkozol valakivel, aki mellett felébred benned valami, amit addig talán nem is ismertél.

Nem szeretnék semmilyen poént lelőni a sorozatból, de tényleg azt mondom: ha valamit megnézel ebben a témában, akkor ez legyen az. Nemcsak szexuálisan tud elgondolkodtatni, hanem kapcsolatokról, házasságról, vágyakról, önismeretről és emberi kötődésekről is. És talán pont ezért ennyire erős. Mert nem csak izgatni akar hanem ráébreszteni dolgokra.

És talán a legfontosabb mindezek végén az, hogy merjünk őszinték lenni önmagunkhoz és egymáshoz.

Mert a vágy nem valami tabu dolog, amit el kell rejteni. Nem valami szégyellnivaló gondolat, amit magunkban tartunk, miközben belül egyre inkább feszít. A vágy egy jelzés. Egy belső iránytű, ami megmutatja, mire van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben  és a kapcsolatainkban.

Szóval merjetek megszólalni. Merjetek kimondani, ha valami kevés. Ha valami hiányzik. Ha valami többre vágytok.

Merjetek beszélni arról is, amit sokan még mindig suttogva mondanak csak ki: hogy kipróbálnátok valami újat. Lehet ez egy vibrátor, egy szerepjátékos, szexi beöltözős ötlet, egy fantázia, vagy bármi, ami bennetek megszületik és amitől közelebb kerültök saját magatokhoz és egymáshoz.

Mert az intimitás nem a tökéletességről szól. Hanem az őszinteségről, a kíváncsiságról és arról, hogy merjük megmutatni, kik is vagyunk valójában.

És talán ott kezdődik az igazi kapcsolódás, amikor már nem félünk kimondani: „én erre vágyom” és nem azért, mert sok, hanem mert végre igaz.

Egy korty kávé..egy kis lelki fröccs és megyünk tovább!☕️☀️

Szép napot!